"Amikor Közép-Európában már több országban folyamatban volt a 'rendszerváltás', Kuba egy másfajta problémával nézett szembe: a Szovjetúnió nem tudta folytatni az "energiasegélyt" és 'elzárták az olajcsapot'. Azóta a kubai népnek sikerült átmennie egy nagyon fontos 'átalakuláson’, és olyan mezőgazdaságot létrehoznia, ami nem függ a fosszilis energiaforrásoktól.

Az 'olajcsúcs' dátumáról régóta vitatkoznak, de tavaly még a Nemzetközi Energiahivatal is bejelentette, hogy a világ egy komoly hiányhelyzetben találhatja magát már 2015 körül. Ez rohamosan növekvő árakhoz fog vezetni, és lehetséges korlátozásokhoz.

Amikor a klímaváltozás miatt a fosszilis energiaforrások használatát amúgy is
radikálisan csökkenteni kell, a kubai példa segít abban, hogy időben készüljünk fel a szükséges társadalmi átalakulásokra.

Ahogy Kuba mutatta, ebben nem csak veszélyek vannak, de lehetőségek is. A film magyar változatának terjesztésével az a célunk, hogy minél több közösségi kezdeményezésnek adjunk egy olyan eszközt, amivel egy szélesebb körű tervezést tud kezdeményezni."

http://www.powerofcommunity.org/cm/index.php

Kiss Tibor cikke: Alkalmazkodás a csökkentett fosszilis energiaellátáshoz – Kuba, mint példa. http://www.klimabarat.hu/node/90

A film magyar változatát a Védegylet GlobalProjekt, a Mikrosinkron Kft. és a Környezet Nevelési Hálozat hozott létre, az LMP és a Zöfi lelkesítéssel :)

Ki mit tud Kubáról? Diktatúra, sok menekülő, elégedetlen és kilátástalan ember...? Igen, lehet hogy az a kubai válóság, de van egy kevésbé látható sztori is, ami számunkra tanulságos lehet...

Amikor Közép-Európában már több országban folyamatban volt a 'rendszerváltás', Kuba egy másfajta problémával nézett szembe: a Szovjetunió nem tudta folytatni az "energiasegélyt" és 'elzárták az olajcsapot'. Azóta a kubai népnek sikerült átmennie egy nagyon fontos 'átalakuláson’, és olyan mezőgazdaságot létrehoznia, ami nem függ a fosszilis energiaforrásoktól.

'Közösség ereje' film jelentősége a megjelenített alternatívákban van; többen kritizálták, hogy ez nem fedi az ottani élet valósága: biztos, de mégis fontos ez a film, és inspiráló is: permakultura, 'vermikultura', kistermelők, helyi piácok, városi kamion-buszok, bringázó orvosok... A film nem az elítről szól, de azokról aki az energiahiánynak ellenére, tudták összefogni, és egészséges, elsősorban bió, élelmiszert termelni, közlekedési problémákat megoldani, és mindennek ellenére, egészségesebb életet élni.

Az 'olajcsúcs' dátumáról régóta vitatkoznak, de tavaly még a Nemzetközi Energiahivatal is bejelentette, hogy a világ egy komoly hiányhelyzetben találhatja magát már 2015 körül. Ez rohamosan növekvő árakhoz fog vezetni, és lehetséges korlátozásokhoz.

Amikor a klímaváltozás miatt a fosszilis energiaforrások használatát amúgy is
radikálisan csökkenteni kell, a kubai példa segít abban, hogy időben készüljünk fel a szükséges társadalmi átalakulásokra. Nyilván nagyon más a helyzettünk, nagyon más a 'rendszer', de a film egy kiindüló pont, nem egy recept...

Ahogy a Kubai emberek mutatták, ebben a helyzetben nem csak veszélyek vannak, de lehetőségek is. A film magyar változatának terjesztésével az a célunk, hogy minél több közösségi kezdeményezésnek adjunk egy olyan eszközt, amivel egy szélesebb körű együttgondolkodást és közösségi tervezést tud kezdeményezni.

A közösség ereje, 53', magyarbeszélő, 2009

Gyökér Róbert: A számok fogságában, A kubai egyenlet megoldása http://klimabarat.hu/node/199

Kiss Tibor cikke: Alkalmazkodás a csökkentett fosszilis energiaellátáshoz – Kuba, mint példa. http://www.klimabarat.hu/node/90

Balaci Adrian: A közösség ereje?

„A Hülyeség Kora”(The Age of Stupid) című film után arra jutottam, hogy talán ha valóban ennyire buták vagyunk, végül is megérdemeljük mindazt a szenvedést amit a saját fejünkre hozunk, csökönyös mondhatni stupid hozzáállásunkkal! Az említet film egy pontján egy Egyesült Királysági helyi kis-közösség kél fel, és bátran felveszi a harcot a támadókkal. Ez esetben a támadok a zöldek, akik minden jel szerint a Globális Klíma Változás illetve az Energiaszegénység zászlaja alatt, meg akarják fosztani a kisvárosi közösséget a megszokott hagyományos városi és mezei látvány esztétikai értékétől. Elvetemült módon meg csúfítanák az erdős-mezei tájat szélerőművekkel, és a csinos cserepes háztetőket idegen-üvegszerű napelemekkel.

Végül, a közösség ereje győzött.

A zöldberuházást előmozdító család kétségbeesve és tehetetlenül szemléli miként is vágják maguk alatt az ágat, embertársaik, a közösség és a hagyomány nevében.

„A Közösség Ereje” című film, a közösséget, egy másik kultúrában egy másik gazdasági kontextusba helyezi.

Az alkotók felteszik azt a kérdést, hogy mi történik akkor ha a hűtőben nincs ott a sült fél-pulyka, amit már senki sem akar megenni, mert maradéknak számit.

A Szovjetunió összeomlása, az Amerikai - Kubai konfliktus, arra kényszeríti eme sziget lakóit, hogy újra feltalálják önmagukat.

Akarva akaratlanul kísérleti nyúllá válnak.

Gondolkozz globálisan, cselekedj helyi szinten- mondja a film egyik interjú alanya.

Ahhoz hogy ehhez a tudatállapothoz hozzásegítsem magukat, had soroljak fel pár adatot és gondolatot, arról a válságról mely minden jel szerint itt van a küszöbünkön, de ő maga is csupán átmenet két másik vállság között, a gazdasági vállság illetve a klíma változás vállsága közt.

Áttekintés

A fosszilis energiahordozók kitermelésének üteme már legfeljebb csak pár évig képes lépést tartani a növekvő kereslettel, állítja több olajipari szakértő, az olajipar úgy tűnik félrevezeti a világot amikor még több évtizedes növekedési potenciálról beszél. Maguk az olajcégek és az energiaügynökségek azt állítják a magas árrakat spekulációs nyomás okozza, nem a valós hiány.

Viszont többek szerint az olajkitermelés nem harminc-ötven év múlva, hanem néhány éven belül eléri csúcspontját, és onnantól nem tud lépést tartani a növekvő kereslettel(túlnépesedés), ami az olajfüggő világgazdaság összeomlását vonhatja maga után. A világ legnagyobb, nemzetközi energiaügynöksége, az International Energy Agency (IEA) 2006-ban megváltoztatta a korábban még több évtizedes növekedést jósoló előrejelzését, és öt éven belül olajválságot jelzett előre.

A világgazdaság jelenleg napi 87-89 millió hordó olajat igényel, és a kereslet évente 1,8 százalékkal növekszik, elsősorban India és Kína miatt. Az előrejelzések szerint 2020-ra eléri a napi 115 millió hordót.

Többek szerint is, annak a valószínűsége hogy képesek leszünk kielégíteni a napi 100 millió hordónyi igényt, nagyon alacsony. A következő 10 év ennélfogva különösen fontos.

Kérdés hogy mire is számíthatunk társadalmi szinten ha ez valóbban bekövetkezik a közeljövőben, és hogy felkészülten várjuk, vagy tehetetlenül szemléljük majd miként hullik szét korábbi szép álmunk. Mi történne ha az olajkitermelők ráébrednének túl későn, hogy tévedtek, és meg próbálnák maguknak megtartani a maradékot?

Rossz hír az olyan országoknak min például Magyarország is, amelyeknek nincs saját kitermelése és ezért importfüggőek. Az energiakrízis energiakatasztrófába is torkollhat.

Ahogy a filmből is kiderül, a kubaiak okosan, bátran és szervezetten cselekedtek, és sikeresen átálltak az önfenntartásra, amikor 1989-ben egyik napról a másikra elmaradtak a szovjet olajszállítmányok. Vannak akik azt állítják hogy több más, fosszilis energiahordozóval is helyettesíthetjük majd a hiányzó olajat.

A gondok csak ott jelentkeznek hogy ezek a módszerek környezetrombolóak és nem elég hatékonyak. Előrejelzések szerint 2020 is csak 1 millió hordó olajnak megfelelő mennyiséget tudnak majd termelni, a szénből előállított folyékony üzemanyagból. Az olajipar jelenleg napi 1 millió hordó olajat nyer ki olajhomokból. Nagyon nehéz kitermelni, az előrejelzések szerint 2015-ig legfeljebb napi 2,5 millió hordóra növekedhet az aránya.

Magyarországi kitekintő

Az EU jelenleg energiaszükségleteinek 70%-át importálni kényszerül, ami 2020-ra már 90%-ra nőhet. Magyarország földgáz szükségletének 79 %-át importálja, a teljes fogyasztás 62 %-át a Gazpromtól vásárolja, miközben az Ukrajna és a Gazprom közötti árvita és a bizonytalanság felfele hajtja az árakat. A magyar lakosság 80 % jövedelmének több mint 10 % az energiaszámlára költi, a hideg hónapokban, egy átlag nyugdíjjal rendelkező lakos akár jövedelmének 40-60% is.

Energiaválság a közelmúltban- a 2008-as közép-ázsiai energiaválság
A 2008-as közép-ázsiai energiaválsághoz hozzájárult a hihetetlenül nagy hideg, az élelem és a nyersolaj árának emelkedése is. Egyes hírforrások szerint több mint két millió embert veszélyeztetett éhínség. Tádzsikisztánban volt a legnehezebb a helyzet, de az energiaválság Kirgizisztánt, Üzbegisztánt és Türkmenisztán is érintette.

Előrejelzések

A Világbank szerint súlyos energiaválság fenyegeti öt-hat éven belül Kelet-Európát és Közép-Ázsiát. 2030 Oroszországnak és Közép-Ázsiának több földgázt és kőolajat kell importálnia, mint amennyit exportál. Az Európai Unió évek óta próbálja csökkenteni a Gazprom orosz földgázkonszerntől való függőséget, viszont amilyen mértékben csökkenni fog Oroszország nyomásgyakorló képessége a jelentés szerint, olyan mértékben fog erősödni a közép-ázsiai országoké.

Mindezek után, mit tegyünk mi, ma, itt? Fektessünk be eszeveszett módon több euró ezer milliárdokat új gáz- és olajforrásokba, a vezetékek modernizálásába?

Vagy kövessük „A Közösség Ereje” forgatókönyv példáját?