Ez a dal azért tetszik, mert az országút és a vidék szabadságát veti össze a zárt, szoros városi közeggel.

Országút vándora, ne várj reám,
Engem megkötöz a város.
Országút vándora, itt az idő,
Indulj, ne késlekedj tovább!

Refr:
De egy folyóval, egy madárral, a hajnali széllel
Néhanap üzenj nekem,
Hogy egy tömegben magányos városlakó
Tudja meg, az életed milyen.

Országút vándora, tiéd a fű,
Ahol ma éjszaka elalszol.

A kanális kígyója fekete vért okád.
Most ért véget az ötszázéves blokád.
Kavarog a bűz, kevereg a szar.
A mélybe mutat egy leszakadt kar...
Menekülj, fiú!

Fuss át Budára a hegyek közé,
Bánatod rejtsd el tövisek mögé.
Mondj egy imát és öltsd fel a kardod.
Ez nem az a nap, amikor meg kell halnod.
Indulj hát, fiú!

Látlak, ahogy a város fölött repülsz
Mint egy ébredő, lusta angyal. Csak kicsit örülsz.
Nézed a házakat: fölülről sem szebbek.
Látod, a hangyák sohasem nevetnek.

"A városhoz való jog=a városhoz mint élettérhez való közös hozzáférés, a város kialakításában való részvétel"

Az Artemisszió, a Mobilitas és a Civil Rádió szervezésében 2010-ben futott egy érdekes program Jogunk a városhoz címmel.

A projekt központi eleme egy tizenkét napos ifjúsági találkozó megszervezése volt, melynek célja, hogy fórumot teremtsen a közös tanulásra és tapasztalatcserére húsz Budapesten, Pozsonyban, Prágában és Varsóban a társadalmi igazságosságért küzdő fiatal számára.

amelyek segítségével fenntarthatóbb módon tudunk élni.

Kulcsszavak vagy kategóriák szerint keresgélhetsz javítóműhelyeket, kerékpárüzleteket, kölcsönzőket, ivókutakat, ökoboltokat, telepontokat, P+R parkolókat, helyi élelmiszereket árusító helyeket, közösséget, könyvtárakat stb.

Regisztrálj, és máris egy csomó jó hely infóját megszerzed, amivel otthonosabban mozoghatsz és jobban érezheted magad a városban.

Nincs rajta valami? Tedd fel!

A WHO az ENSZ szakosított nemzetközi intézményeként 1948. április 7-én kezdte meg működését, ennek évfordulóján tartják az egészség világnapját. A világnap témája 2010-ben az urbanizáció és az egészség kapcsolata.
   
Jelenleg a világ lakosságának több mint fele, 3 milliárdnál több ember él városokban. A történelem során először 2007-ben haladta meg a városlakók aránya a Föld népességének 50 százalékát, 2030-ra pedig már várhatóan tíz emberből hat városlakó lesz.

Egy svéd tanulmány szerint a városi lakosoknál nagyobb eséllyel alakulnak ki mentális rendellenességek - például szkizofrénia vagy más betegségek.

OK, a mai közterek a plázák, zenés esti szórakozóhelyek, egyetemi klubok és az utcák, de hiszünk abban, hogy a közösen kialakított terek közkedveltebbek, ezáltal használhatóbbak és így fenntarthatóbbak lesznek majd.

Az önkormányzatok mellett a lakóknak is  aktív közreműködést érdemes vállalni. Ennek megfelelően a program megvalósulásának kulcsfigurái, a helyi események irányítói a terekért felelős önkormányzatok.

Amerikai módszer budapesti köztér-megújításra

A Köztér Program első lépéseként 2008 áprilisában a New York-i Project for Public Spaces nevű szervezettel indított együttműködés volt.

 Lassulj le London!

A fesztiválról

A város közismerten nagy népsűrűségű településforma, a városi ember agresszív, a városban gyakoriak a mentális, idegrendszeri megbetegedések, elterjedt a bűnözés, a városok szennyezettek, zajosak, elviselhetetlenül sok bennük az emberek közötti interakció, az események szédítő sebességgel zajlanak,

alig van lehetőség a belső, lelki életre,

a városi ember érzelmi és gondolati élete felületes, gyakorta belső ürességgel jellemezhető, a városlakó empatikus, beleérző képessége alacsony, politikailag manipulálható, amorális, a városokban tekintélyes számú csőcselék található, gyakoriak a nyugtalanságok, utcai zavargások stb.

A város ne legyen nyomasztó, testet-lelket összepréselő, az embert jelentéktelenné zsugorító mocskos nagyüzem! A város legyen fölemelő, megihlető, az embert látványával betöltő és felmagasztaló, a maga nemében páratlan műalkotás.

A város és a szellemi, intellektuális élet

A szellemi intellektuális élet meghatározó ereje a kultúrákban a személyiség, amelyre úgy tekintenek mint afféle tengerszemre, amely közlekedő edények módján áll kapcsolatban az egyetemesebb társadalmi, történelmi, sőt, transzcendentális erőkkel.

Városi élet - Slow City (Cittaslow)

A környezet kizsákmányolásának megszüntetése és a minőségi városi élettér megteremtése az alapja a lassú - vagy nyugodt - város fogalmának. Az 55 pontból álló szigorú feltételrendszer többek között előírja az 50 ezer fő alatti népességet, a közlekedési terhelés mérséklését, a zöld területek arányának növelését és a helyi termelés támogatását.

Mintául az olasz reneszánsz városok főtér köré épülő szerkezete szolgál.

Innen Európából már úgy tűnt, hogy Kuba helyzete reménytelen: a Castro-testvér ott folytatja, ahol Fidel abbahagyta, a gazdaság nem működik, az ellenzék börtönben, aki tud menekül. Van azonban egy terület, amelyben Kuba verhetetlen: mezőgazdaságuk teljesen biogazdálkodásra épül, mentes mindenfajta fosszilis energiaforrástól.

Mindenki csak hőbörög. Gazdasági katasztrófa így, több évizedes válság amúgy, összeomló, embertelen (de legalább "ingyenes") egészségügy, permanens hiánygazdaság, egypártrendszer, az ellenzék üldözése (amely ellenzék hálátlan módon időnként öngyilkosságba menekül), emberi jogok nulla, szólásszabadság nulla.

Film arról, hogyan élte túl Kuba azt a gazdasági válságot a 90-es évek elején, amit feltehetően a jövőben mi sem tudunk elkerülni. Mindenesetre jó tudni, hogy vannak pozitív alternatívák is.

KUBA helyi és városi gazdaságai film

Közösség ereje: új film

Napjainkban sajnálatos módon egyre több stresszhelyzetbe csöppenünk, gondoljunk a városi csúcsforgalomra, a munkahelyek által támasztott magas követelményekre, a teljesítménykényszerre, a gazdasági válság okozta kedvezőtlen anyagi és szociális változásokra. Nem véletlen tehát, hogy egyre nagyobb szerepet kap a kikapcsolódás, pihenés, szórakozás, egyszóval a stresszkezelés.

A stresszkezelésnek számos lehetősége ismert, amelyek között aktív és passzív aktivitások is megtalálhatók.